Nyaranta a Balaton déli partján, de legfőképp Zamárdiban pici gyermekektől hangos a strand. Erről már a szálloda nyitása előtt, az építkezés során is meggyőződhettünk, így előrevetíthettük, hogy a szállodában szép számmal számíthatunk felnőtt vendégeink mellett gyermekekre is. Azt nem tudom, hogy ez a gondolat önbeteljesítő jóslattá nőtte ki magát vagy csak megkerülhetetlen törvényszerűség, de a feltevés beigazolódott és mind a mai napig aranyosabbnál aranyosabb apróságok látogatnak el hozzánk.
Öröm ez a kollégáimnak és nekem, hiszen előszedhetjük gyermeki énünket és gyermekprogramjaink szervezése során újra élhetjük gyermekkori élményeinket. És kinek ne lenne emléke legalább egy aranyos plüss figuráról, aki az ágyunkban mellettünk fekve a lámpa leoltása után elűzte félelmeinket és vigyázott álmainkra, míg aludtunk? Vagy akivel izgalmasabbnál izgalmasabb kalandokat találtunk ki és éltünk át bejárva fantáziánk mélységeit és magasságait? Nálunk mindenkinek volt, így megszületett a gondolat, hogy miért is ne lehetne a vendég gyerekeknek és kicsit nekünk is a szállodát megszemélyesítő főhősünk, kabalánk? Na de milyen legyen?
Persze erről igen megoszlottak a vélemények. Ki hitte volna ugye? A csapat állatbarát része egy balatoni madár személyében idealizálta meg leendő plüss figuránkat. Ezt azzal magyarázták, hogy a Balaton vizén nagyon szép hattyúk és vadkacsák úszkálnak, akiket etetni is lehet, ráadásul az egykor televízióban futó Nils Holgerson sorozat kiváló ötleteket adhat majdani madarunk történeteihez, kalandjaihoz. A csapat másik része az első emeleti hajóosztályról elnevezett Kalóz játszóház nevéből indult ki és valamilyen aranyos kalóz figurában vizualizálta a kabalánkat, már csak azért is, mert inkább „emberszabású" figurát szerettek volna mintsem valami állatot, hátha a gyerekek egy részének van valami fóbiája, fenntartása a kiválasztott állattal szemben. És valljuk meg van is igazság ebben, úgyhogy az „emberszabású” vonalon gondolkodtunk tovább. Na de nehogy már egy kalóz legyen, aki általában negatív szerepben, rosszalkodva tűnik fel! Nem maradt más hátra, minthogy tovább gondolkodjunk, így előkerültek a tündérek, a törpék és a manók! A tündér túl lányos, a törpe pedig megint csak lehet gonosz is, így maradtunk a manónál, mely szó akár egy nevet is jelenthet.
Megvolt a WellaMANÓ név, már csak a vizuális megjelenítés váratott magára. A csapat egyik kreatív hölgye kéréseinek figyelembe véve, hogy a több száz közül csak a fontosabbakat említsem, legyen kék nadrágja és sipkája, legyen nyakkendője, mosolyogjon, megrajzolta a mi kis Manónkat, aki a képernyőről visszamosolyogva egy csapásra belopta magát a szívünkbe. :) Kerestünk hát egy plüss figurákat gyártó céget és elküldtük nekik WellaMANÓ rajzunkat, hogy valósítsák meg. Több hetes egyeztetés, próbafigurák megtekintése után 2013. július 28-án megszületett hőn áhított kis kabalánk, aki nagyban a ManóMŰHELYÜNKBEN, kicsiben pedig már több mint száz gyermek gondozásában csal mosolyt mindennapjainkba. Boldog 2. szülinapot WellaMANÓ! :)