Azt hiszem, hogy minden gyermek életében nagyon fontos, hogy ki az, akivel eltölti az idejét, pláne, ha ez a valaki nem valamelyik családtagja. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy az elkövetkező időszakban bemutatjuk azon kolléganőinket, akikkel szállodánk animációs foglalkozásain lehet találkozni, kicsit közelebbről megismerve az ő személyüket. WELLANIMÁTORAINK között vannak, akik egész éves csapattagjaink és vannak, akik egy-egy nyáron csatlakoznak hozzánk. :)
Az első találkozás egy új kollégával számomra mindig nagyon izgalmas dolog. És szerintem mindannyian úgy vagyunk az életünk minden területén, hogy az első nagy találkozásokra mindig készülünk, elképzeljük, hogy a másik ember milyen lehet, hogy néz ki, milyen lesz majd vele együttdolgozni, együttműködni, már majdnem csak együttélni. Magam is így vagyok ezzel és épp most meséltem el Virágnak, hogy ez a mi esetünkben milyen vicces volt az én szemszögemből nézve. Annyi információm volt az új kolléganőről, hogy amiatt jön hozzánk, mert a nyáron a férje nálunk lesz gyakorlaton és mivel Ő iskolában dolgozik, ezért nyáron temérdek ideje van, és szívesen dolgozna egy helyen a párjával. Elképzeltem, hogy egy kedves tanító nénivel milyen egyszerű lesz az élet, hiszen ő látott már egyszerre akár 20 gyereket is, és az évek meg a rutin nagyon sokat lendíthet az ember munkáján, ha animátornak áll.
Amikor elérkezett a nagy nap és először találkoztunk, akkor viszont a fejemben lévő képet teljesen újra kellett rajzolnom. Ott állt velem szemben egy nagyon fiatal mosolygós lány, aki Krauszné Szabó Virágként mutatkozott be. És ekkor esett le, hogy az ember lánya fiatalon, akár a húszas évei elején is férjhez mehet :).
Aztán ahogy beszélgettünk arra is rá kellett jönnöm, hogy tulajdonképpen az évek és a rutin mit sem számít, hiszen annak idején engem is a gyerekek szeretete irányított erre a pályára.
Az első találkozásunk óta többször is volt szerencsém együtt dolgozni Virággal, akit imádnak a gyerekek és a szüleik is. Egyre több dolgot tudtam meg róla, többek között azt is, hogy ő nem csak egy szimpla tanító néni, hanem konduktor. Van egy kis tornaterme, ahol mozgássérült gyerekek fejlesztésével foglalkozik, amíg a gyerekek társainak tornaórájuk van. Kiderült róla, hogy imád lovagolni, fest, biciklizik és még gitározni is megtanult, a gyerekek kedvéért. Szóval egy nagyon megnyerő és vidám személyiség.
Virágnak is megemlítettem nagyjából két hete, hogy írnék néhány sort róla a blogoldalunkon. Nos, ő sem az a magamutogató típus J. Két napja megkerestem, hogy lassan itt az idő, aztán ma már nem engedtem „elmenekülni”. Sok dolgot megtudtam ugyan ez alatt a néhány hét alatt Virágról, de azért az ember mindig megtudhat újabb és újabb információkat. Kiderült, hogy Virág is, akárcsak Eszti nagyjából mindent szeret csinálni, ami a ManóMŰHELYHEZ köthető. De legjobban nem is egy-egy foglalkozást szeret, hanem azt, hogy amikor kimegy a vendégek közé, akkor a gyerekek megismerik, beszélgetnek vele, örülnek neki. Számára ez mindennél jobb érzés.
A kedvenc története az animátori munkájával kapcsolatban pedig egy hároméves, rendkívül bájos és eleven kislány anyukájához kapcsolódik. Virág ugyanis mindenre rá tudta venni a makrancos kishölgyet, amire az anyukájának nem sikerült. Egyik este aztán a hölgy nem bírta tovább és megkérdezte Virágot, hogy ezt a rábeszélő készséget tanítják-e valahol?
Nem, nem tanítják. Kolléganőnknek ez veleszületett tehetsége. És én személy szerint reménykedek abban, hogy ha augusztus végén el is válnak útjaink, azért a jövőben valamikor kamatoztatni fogja még ezt a képességét, mint WELLANIMÁTOR csapatunk tagja.